A Hegedűverseny története

x A tizenkilencedik század második és a huszadik század első fele sok kiváló zenésszel ajándékozta meg a zeneszerető közönséget. Közülük is kiemelkedik Flesch Károly, aki 1873-ban, Mosonban született és 1944-ben Luzernben halt meg. A magyar zenei élet nem nagyon tartotta számon. Annak ellenére, hogy zenei munkássága a világ sok országára kiterjedt, élete végéig magyarnak, mosoninak tartotta magát. Hegedű játékával bejárta a nagy koncert termeket. Az utókor számára pedagógiai munkáságával vált világhírűvé. Nagyszerű művészek kerültek ki iskolájából. Max Rostal, Varga Tibor, Thoman Mária és nem utolsó sorban Mosonmagyaróváron is koncertező Ida Hendel.
x A város minderről Csiszár Péter 1978-ban megjelent tanulmányából értesült. Csiszár Péterrel láttunk reményt, hogy a város nem csak gyárairól, hanem zenei nagyságáról is ismert lehet.
x A szülőház falára dombormű került, tudtuk, hogy Londonban kétévenként nevét viselő nemzetközi hegedűversenyt rendeznek. Mosonmagyaróvári versenyről álmodtunk. Felkészülési lehetőséget adni a londoni versenyre a művészi pályára készülő fiatal magyar hegedűsöknek.
x Az álom megvalósulásában erősített meg bennünket Tátray Vilmos a dombormű avatását követő beszélgetésen. Mindezeket tettek követték, amiben nagy segítségünkre volt Klenjánszky Tamás és Schanda Beáta az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezetének titkára. Az ő közreműködésükkel megbeszélésre került sor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián, Perényi Eszter és Halász Ferenc egyetemi tanárokkal. Ekkor határoztuk el, hogy az első versenyt 1985. júniusában rendezzük meg. A verseny programot a londoni kiírás adta.
x Az Országos Flesch Károly Hegedűverseny első zsűrije Halász Ferenc elnökletével Perényi Eszter, Vermes Mária, Klenjánszky Tamás és Pallagi János voltak. Közülük Perényi Eszter az, aki a tizenhárom verseny során szinte velünk együtt szervezte a versenyt. Az első győztes a kilenc versenyző közül Stuller Gyula lett. A zsűri tagjainak biztató szavai arra adtak alapot, hogy folytassuk. A verseny színvonalának emelése érdekében további kérdések fogalmazódtak meg. Jó lenne, ha a döntő résztvevői zenekari kísérettel adhatnák elő a művet. Anyagiak miatt ez a következő, második versenyre nem valósult meg. Ennek a versenynek a győztese Tóth Erika lett. Örömmel töltött el bennünket, hogy városunk fiatal hegedűse – ma a Győri Filharmonikus Zenekar koncertmestere – megosztott második helyezést ért el.
x Győr-Sopron megye kulturális vezetésének segítségével felvettük a kapcsolatot a Győri Filharmonikus Zenekarral. Ebben nagy segítségünkre volt a megyei pártbizottság titkára, Kreiter Mária. A zenekar vezetése készséges volt. Így a harmadik versenyen a döntőbe jutott fiatalok zenekari kísérettel adhatták elő a választott műveket. A verseny alatt együtt néztük Nagy Imre újra temetését. Érezhető volt a változás, úgy politikai, mint a gazdasági téren. Az értékeléskor felvetődött a hogyan kérdése. Ekkor jelezte a városi tanács VB titkára, Dr. Adorján József, hogy városunk egy polgára ingatlana értékét közcélra kívánja fordítani. Az adományozó Fejes Józsefné elfogadta Dr. Adorján József javaslatát zenei alapítvány létrehozására. 600.000. forint alaptőkével létrejött a Fejes Józsefné Zenei Alapítvány. A pénz az akkori kamatokból, némi támogatásból biztosította a következő verseny megrendezését.
x Még 1989-ben vetődött fel, hogy lehetővé kellene tenni a szomszédos országok fiatal hegedűseinek részvételét a versenyen. A felvetést tett követte és a negyedik verseny kiírása már eljutott Ausztriába, Romániába, Ukrajnába, Jugoszláviába és Szlovákiába. A zsűri is nemzetközi lett. Romániából Csíki Boldizsár, Ausztriából Chistos Polyzoides személyével valamint ukrán, román és jugoszláv nevezőkkel vált nemzetközivé.
x A negyedik verseny előtti évben, 1994-ben Flesch Károly halálának ötvenedik évfordulójára Luzernből Flesch hamvait az alapítvány, Londonban élő fia édesanyja hamvait Amerikából hozatta el Mosonmagyaróvárra. Több mint ötven év után hamvaikban találtak újra egymásra.